1956-ban kiálltunk a hazánkért és megküzdöttünk a szabadságunkért

1956-ban kiálltunk a hazánkért és megküzdöttünk a szabadságunkért

62 évvel ezelőtt a magyar ifjúság kimondta az addig kimondhatatlant. Kimondta, hogy szabadságra, függetlenségre vágyik ez az ország. Néhány óra alatt szertefoszlott a hatalom, megbukott a kormány, néhány nap alatt megalakultak az első közösségek, a munkástanácsok, ujjá alakultak a pártok és megalakult az új demokratikus kormány.

Egy hét után Magyarország visszanyerte szuverenitását, függetlenségét és kilépett a Varsói Szerződésből. Csenger-Zalán Zsolt hozzátette, fiataljaink nemcsak kimondták az addig kimondhatatlant, de tettek is mindezért! Hősök lettek, mint ahogy hősök lettek a Potyka bácsik, a széna téri fiúk, a pesti srácok, hősök lettek a közösségért.

Nagyot, nagyon nagyot fordult a világ azóta! Talán ma már Nyugat-Európában is érzik, hogy az egyéni szabadságot minden elé tévő extrém-liberalizmus zsákutca. Zsákutca akkor, ha az egyéni szabadság mellé nem társul a közösség, a nemzetek szabadsága, szuverenitása és önrendelkezése. Egyre többen látják ma már, hogy igazunk volt, de azt továbbra sem értik, hogy mi magyarok, lengyelek, csehek, szlovákok, a Visegrádi Négyek, de szélesebb értelemben mi Közép-Európa népei miért is tartjuk annyira fontosnak nemzeteink jövőjét, függetlenségét, szuverenitását.1956-ban T34-esekkel jöttek ellenünk – ma Sargentini asszonnyal. Óriási a különbség, de egyikkel sem könnyű megharcolni. Nagy a kihívás, ami előttünk áll, de méltónak kell lennünk a pesti srácok örökségéhez és végig kell vinnünk ezt a harcot. Meg kell őriznünk hazánk szuverenitását, meg kell őriznünk azt a szabadságot, hogy mi magyarok dönthessünk a sorsunkról!

(Az elhangzott beszéd szerkesztett kivonata)
Budakeszi, 2018. október 23.